a mézes, citromos fokhagyma kanalazása. a felhős, nyirkos idő visszatértével megjött tehát az első taknyosság és gombóc a torokban. próbálkoztam persze ma már órával is, magyar órával, de most sem sikerült megtalálni. pedig már egészen gyötör a kiváncsiság, milyen lehet bolgárokat magyarra tanítani. épp tegnap tudtam meg, milyen őket oroszra. nem egy frusztráló óra, mert szintemnek alatta van, van lehetőségem figyelni minden apró részletre. legnagyobb ...
hétvége a hegyekben program. a csoport nagy része görgős bőröndökkel elhúzott várnába, mi meg négyen - három lengyellel - gondoltuk hogy inkább 3000 méter magasan örülünk a napsütésnek. sz lebetegedett, így hárman stoppoltunk el a rilába pénteken.
random hely borovec és a menedékház között.
már bizsereg.
a muszala menedékház és a csúcs között van az embernek az a legfaszább érzése, hogy igen, ma is gyalogoltál 14 kilométert, 1700 méteres ...
nem tartozik szorosan az erasmus témakörhöz, de azért írnék róla. stoppolás konkrét tapasztalata bulgáriában. adott a veliko tarnovo-szófia táv kétszerese, mert ugye oda-vissza alatt. lábat lejáró gyaloglós vásárlással egészen precízen belefér egy napba. mert öt kocsival megyek, mégse várok összesen 15 percnél többet. ötből három ad/tesz értem valamit: snickers+extra táv; hazatelefonálás, van-e busz+adna esernyőt is; extra táv. mert úgy jártam, hogy ...
pénteken és szombaton is csinált olyat a számítógép, hogy nem kapcsol be, hiába nyomom. pénteken elég volt csak visszaaludni egy 2-3 órát és ezzel meg is javult. viszont szombaton nem jött be. csinálhattam én akármit, meg se mukkant. különös ismertetője a jelenségnek, hogy mindkét alkalommal, miután elindult, az óra, arányosan az eltelt idővel, le volt maradva. na ez mi lehet? (azon túl, hogy aggasztó és roppant idegesítő.) taktika az lesz - elnézést kérek ...
ezzel tudok én majd ingyen úszni. mert ha elmegyek és megmutatom a hasam, hátam és a tenyerem a doktornőnek, akkor még az egy eurós belépőt sem kell megfizetnem. nyilván azért, hogy a rühesek, tetvesek és egyéb emberek fizessenek, mert takarítani kell utánuk. vagy nem.
tegnap jött, hogy autókon az országot jelölő matricát fényképezek. amolyan side proekt. link oldalt.
mert már tegnap azon paráztam, milyen lesz ma órára menni és igen, bolgárul orosz irodalmat hallgatni. reggel fekete tea és banica. mondom, hogy pestről jöttem, атила юхас vagyok és had járjak ide. - юхас, mint a петър юхас? - az hallod, pontosan úgy. harmadik egyetememet sem úszom meg rokoni kapcsolatok ismerettsége nélkül. aztán ennyi, szakállas bácsi egészen érdekes órát tartott, amiből egészen sok át is jött. meglepően jó volt jegyzetelni ...
tök jó, hogy csináltam az előző sorozat képeket, mert most van összehasonlítási alap. weatherfox azt mondja, hogy 6 fok, feels like -1, shower, humidity 88%. még úgy sincs kedvem lemenni a városba, hogy sajtos toast volt az ebéd. még jó, hogy szereztem konzervnyitót a tonhalamhoz.
végre voltam koordinátornál. akinél felveszem a tárgyakat, megbeszéljük hogy mi lesz, mikor, hol, kivel. az van, hogy bolgárt (balkanisztikát vagy bolgár filológiát) rajtam kívül csak lengyelek tanulnak. nyilván ők tök együtt bandáznak, 2-3 egyetemről vannak 6-7-en kb. mellettük én, a budapesti. egyrészt ez azért kellemetlen, mert nyilván a zsibzsidub nyelvükön fognak jegyzetelni, másrészt meg ők jobban vágják a nyelvet, mivelhogy mind negyedéves és ...
