a mézes, citromos fokhagyma kanalazása. a felhős, nyirkos idő visszatértével megjött tehát az első taknyosság és gombóc a torokban. próbálkoztam persze ma már órával is, magyar órával, de most sem sikerült megtalálni. pedig már egészen gyötör a kiváncsiság, milyen lehet bolgárokat magyarra tanítani. épp tegnap tudtam meg, milyen őket oroszra. nem egy frusztráló óra, mert szintemnek alatta van, van lehetőségem figyelni minden apró részletre. legnagyobb feladat az lesz, hogy elkülönítsem a két nyelvet. mikor óra után valamit beszéltem a tanárnővel, hát az volt aztán totálisan a két nyelv összekavarása - mondtam amit tudtam, amelyiken jött. persze nem mintha a bolgárok nem kevernék a kettőt, sőt. ismered azt a jelenetet, amikor a tanár próbálja az óra nyelvévé a tanított nyelvet tenni, de persze nem szól rá a diákra, mikor az anyanyelvén kérdez egy rövidet. vicces még, amikor olyan dolgokat magyarázatára kell kitérni, hogy mi az a кефир vagy a творог.
hétvégére megint jó időt mond, megint jó lenne hegyet mászni (ide vagy ide).
Вятър: Сила: тих, 1.0 м/с
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.