most az van, hogy összepakoltam. fehér a szoba és szögeletes. egyedül egy kis penész a sarokban töri meg a geometriát és a tudat, hogy hagytam egy levelet az utánam jövőnek a fiókban. még a gépelésem is vízhangzik csöppet, bár az lehet eddig is így volt, csak szólt a zene. ablak nyitva résnyire, kint havazik és kopognak a cipők.

na, már nem ilyen a környezet.

összekaptam magam és hazamegyek. mert a vizsgaidőszak szeptemberben tel el, mostanra két hét maradt ...